Egy kis kirándulás egy kis nosztalgia
Gyermekkoromban amikor beteg voltam az Apu mindig azt mondta, hogy"siessek" meggyógyulni, mert nem tudunk akkor elmenni a Havi-hegyi búcsúba. Nem volt annyi búcsú, ahányszor én összeszedtem valami kórságot, de mentünk ahányszor csak alakom adódott. Volt ott minden kirakodóvásár, fűrészporral kitömött similabda, mézeskalács szivecskés, huszáros, no meg a vattacukros. Szóval szép volt, jó volt rég volt.
Havi-hegyi kápolna
A Havi-hegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-1691. évi pestis járvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. Az építkezésre emlékezve a Havi-hegyi búcsújárás alkalmával a hívők egy-egy követ felvisznek és elhelyeznek a Fájdalmas Szűzanya szobrának talpazata köré. Az Ágoston térről indultak fel a meredek Felső-havi utcán a Havi-hegyi kápolnához. Három helyen álltak meg a Felső-havi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felső-havi utcavégén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. A vásáros sátrak nemcsak a Havi-hegyi úton álltak a templom körül – mint ma -, hanem végig kétoldalt a meredek Felső-havi utcán is.
A Tettyei romok
A
Tettye Pécs egyik legfestőibb városrésze. A magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.
A XVI. század elején Pécs püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a helyen.
Miután Pécs török kézre került, a reneszánsz nyaraló a dervisrend birtokába került.
Az
évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a
pécsi káptalanhoz került, majd a 19. század elején további pusztulásnak
indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20.
század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik
legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.