Az Imagine Budapest szervezésében alternatív városnéző túrán voltam még májusban melynek Titkos kertek és terek a belvárosban volt a témája.
A városnéző sétákra itt lehet jelentkezni:
http://www.imaginebp.hu/fooldal
Az Imagine Budapest szervezésében alternatív városnéző túrán voltam még májusban melynek Titkos kertek és terek a belvárosban volt a témája.
A városnéző sétákra itt lehet jelentkezni:
http://www.imaginebp.hu/fooldal
Az V. kerületben, Kamermayer-szobornál volt a találkozó, Budapest első polgármestere volt, többek között a nevéhez fűződik a központi vásárcsarnok, azaz a mai Fővám téri nagycsarnok megépítése.
Sétánkat a Vitkovics u. 12 alatt levő háznál kezdtük, mely 1780-as években épült. Ma a kert helyén cserepes növények vannak ugyan, de a régi kút megmaradt. Abban az időben még nem volt vízvezeték, s ahol még ásott kút sem oda lajtos kocsival vitték a vizet, s minél messzebb volt az épület a Dunától annál drágább volt a víz ára.
1889-ben épült, a Dreher-palota. Akkor még a Hatvani utca többi házával egy síkban lévő homlokzattal. Négy évvel később azonban – az Eskü-téri híd tervezésével összefüggésben keletkezett szabályozási törvény – a Hatvani utcát szélesítve, a házak frontvonalát öt méterrel hátrébb rendelte. A kisebb házakat átépítették a megépített palota még hat évig „belógott” a szabályozási vonalba. Felmerült lebontásának, sőt eltolásának terve is (az utóbbi a chicagói baptista templom példájára), de végül az utcai traktus lebontása, és az új homlokzat hátrébb való felépítése mellett döntöttek. Eltolásra egyedül az épület ma már nem létező sarokkupolája került a 4. emelet födémjén.
Az Egyetem központi részével egybeépülve emelkedik az egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. századbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben.
A volt kolostor egyszerre épült az egyetemi templommal. A papi szeminárium kerengőjében kialakított kert régebben herba-kert volt, hiszen a papok abban az időben gyógyítottak, s útjaik során számos gyógynövény magvait hozták magukkal.
A Belváros egyik legjelentősebb műemléke a Károlyi–palota. A klasszicista stílusú épületet első alakjában 1698-ban épült, s az idő folyamán többször átépítették 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába. A díszudvart U alakban körülölelő udvari szárnyak kerítéssel elválasztott tágas barokk franciakertre nyíltak ekkoriban. 1928 után átalakították angolkertté, és nyitották meg a városlakók számára.
Beetz Vilmos szabadalma szerint épültek 1901-től a főváros első vasvázas illemhelyei.
A sétánkat folytatva az 1852-ben Ybl Miklós által tervezett kétemeletes, kéthomlokzatos, két utcára nyíló Unger-házat néztük meg. A bejárat kockakövei fából vannak, csodálatosak a hatalmas ablakok, és a homlokzat díszítése.
folyt.köv...
