Belvárosi séta képekben, és egy kis történelem / 2

2010. július 31. - Dórémi

Sétánkat az Unger-házból kijövet az Astoria felé folytatjuk

A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a "török világ " előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez, mely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak. 1804-ben Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változott ennek az ősi országútnak a neve. A Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen az úton kísérték ünnepélyes menetben a Szent István Bazilikától a Keleti pályaudvarig, s onnan Kassára.

Az 1865-ben leégett Griff helyén két év alatt megépült Pannónia Szálló az az épület, amelyet a legkiválóbb hazai vendéglős, Glück Frigyes vezetett, ide, a téli kert éttermébe járt Podmaniczky Frigyes mindennap ebédelni. Itt, a Rákóczi út 5-ben volt az első gőzfűtés és a második lift Budapesten.

A Hatvani kapunál /ma Astoria/ található az 1930-as években épült a Giorgia-ház tervezői Barát Béla és Novák Ede. Az akkori híradásokba is bekerült, annyira fantasztikusan modern bérház volt. Sajnos a kert eredeti designját már csak képeken csodálhattuk meg, mert a Bauhaus-kertet az ötvenes években átépítették. A régi kertben óriási díszmedence volt, ami külön vizuális élményt nyújtott azzal, hogy visszatükrözte az épületet.

A Dohány utcai zsinagóga mellett elhaladva érünk a Gozsdu-udvarba, ami régen a zsidó negyed fontos épülete volt. Gozsdu Manó 1869-ben született végrendeletében vagyona jelentős részét a nevét viselő alapítványra hagyta, amely ösztöndíjakkal segítette a magyarországi és erdélyi , görögkeleti vallású diákokat. 1854-ben kapott rá engedélyt, hogy fölparcellázza a Király utcai telket, amelyre később egy sor raktárépületet emelt. Erre a telekre építette a nevét viselő alapítvány 1901-ben a Gozsdu-udvart.

A környék utcái (Akácfa, Nagydiófa, Kisdiófa, Kertész) onnan kapták tájidegen nevüket, hogy ez akkor kertváros volt, a Király utca volt az első dűlőútja ennek a városrésznek. A mai Király utca az 1740-es években kapta első nevét, a Mittermayerische Gassé-t. Akkor ez a mai Jókai utcáig volt érvényes, onnan a Lövölde térig terjedő utca szakaszt pedig Lerchenfeld Gassénak , azaz Pacsirtamező utcának hívták. Már a múlt században a szórakozás fellegvárának számított pezsgő kereskedelmi és éjszakai életével, mulatókkal, kabarékkal. A VAM design center például a borkereskedő Jálicsék háza volt, alatta óriási pincerendszerrel.

A sétánkat 1810-ben, Brein Fülöp tervei alapján épült régi indító házban fejezzük be. A Király utca 9-es számú ház, egykor örmény kereskedő családé volt, jelenleg egy francia és egy svájci bolt üzemel benne az utcafronton, hátul szép zöld a kert.