A kilométerek, nem fogynak......
Hazafelé is sok a látnivaló kezdve a panorámás úttól, az Alberg-hágó alatt vonatra szállva, no és St. Gallen, a kilométerek alig fogynak alattunk, hol vagyunk még a beregnzi erdőtől, ahol vár "A" Szepi a szállásadónk.
A panorámás útról csak annyit, hogy hegynek fel, völgynek le, de én már annyira edzett vagyok a kanyarokból kifolyólag, hogy menetközben is fényképezek, azért egy helyen megálltunk, hogy hol, mi a falu neve fedje örök homály, majd legközelebb ha arra járok megnézem:
Itt a titkos falú, ahol természetesen templom is volt, s Rasid "legnagyobb" örömére be lehetett menni.
Kanyarogtunk, vonatra szálltunk, alagúton mentünk, hegyen- völgyön át, néhol a felhőkbe veszett az út vége, és ráadásul esni is kezdett.
St. Gallen:
Az ezeregyszáz év előtt élt magyarokról szóló tudósítások – a nyugati krónikákban – nem túlságosan hízelgőek. Érthető ez, hiszen a sokáig legyőzhetetlennek tartott magyar lovasokkal a nyugati szomszédok, mint félelmetes ellenséggel találkoztak
A svájci Sankt Gallen (Szent Gál) kolostorában a szerzetesek naplót vezettek. Így történt, hogy a Sankt Gallen-i kolostor évkönyvébe bekerült a magyaroknak az Úr 926-ik kévében tett nem éppen baráti látogatásának története.
VADIAN: (1484, St. Gallen – 1551, St. Gallen): svájci német humanista és laikus reformátor, évtizedeken át szülővárosának polgármestere. Bécs egyetemén bölcseletet és jogot tanult, majd Villachban volt iskolamester. Egy nagy itáliai utazást követően 1512-től Bécs egyetemén lett a poétika tanára, rövid ideig az egyetem rektora, közben pedig orvosi tanulmányokat folytatott. Ünnepelt költő, antik történeti és természettudományi művek kiadója tért vissza 1518-ban St. Gallenbe, ahol tagja lett a város tanácsának, 1526-ban pedig polgármesterré is megválasztották. Az 1520 körül már a katolikus egyház belső reformját szorgalmazta.
612-ben
az allemannoktól menekülő St. Gallus (Szt. Gál), ír szerzetes telepedett le
itt, és alakított ki magának remetelakot, itt is halt meg 646-ban. Martell
Károly Othmárt bízta meg a szent ereklyéinek gondozásával, majd Kis Pippin
idején Othmár 747-ben megalapította a híres Sankt Gallen iskolát,
tulajdonképpen a St. Gallen Benedek-rendi apátságot.
Pár évtized leforgása alatt jelentős tudományos és művészeti központtá vált, igen számottevő könyvtárral. 818-ban Jámbor Lajos frank király birodalmi kolostori rangra emelte. 924 és 933 között a kalandozó magyarok fosztogatták. A XIII. században az apátság független fejedelemség lett, az apát vezetésével, aki egyenrangúvá vált a Német-római Birodalom hercegeivel. A későbbiekben a Habsburgok terjeszkedési politikájának, majd az appenzelli háborúknak köszönhetően az apátság hatalma és területe fogyatkozóban volt, végül a reformáció idején a város új hitre tért lakossága 1527-ben elüldözte az apátot és megszüntette a kolostort. 1532-ben a református szövetségi tartományok veresége után az apátságot újraalapították, és 1572-re az alattvalókat is sikerült rekatolizálni. A kolostor a francia forradalom után fokozatosan elvesztette területeit és hatalmát, míg végül 1805-ben a Sankt Gallen kanton tanácsa megszüntette a kolostort. Az egykori középkori, román stílusú templomból és kolostorból szinte semmi nem maradt fenn, csak az apátok sírjait rejtő altemplom.
A napjainkban látható hatalmas késő barokk katedrális és kolostor épületegyüttes 1755 és 1768 között épült Peter Thumb és Johann Michael Beer tervei alapján. A mennyezeti freskókat Josef Wannenmacher festette, a főoltár Francesco Romanelli alkotása 1645-ből, és Mária mennybemenetelét ábrázolja. Figyelemre méltók a festményekkel és aranyozással díszített, 1763 és 1770 között készült, diófa kórusülések, a trónok, a faragott szószék, valamint a főhajó gazdagon díszített tizenhat barokk gyóntatószéke . Elsőre egy kicsit érdekesnek, meghökkentőknek tűnek a spenót zöld oszlopfők és mennyezeti stukkók.
A St. Gallen-i kolostortól északra található Szt. Lőrinc
templom (St. Laurenzenkirche) eredetileg az apátság épületegyütteséhez tartozott.
A reformáció idején protestáns kézbe került. A napjainkban látható neogótikus
templom a XIX. századi átépítések eredménye.
Sankt Gallen-i kolostor könyvtára a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteménye, több mint 160 000 könyv, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. Az évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb Benedek-rendi apátsága, a Sankt Gallen-i kolostor 1983 óta a világörökség része.
A középkorban St. Gallen város fontos vászontermelő város volt, egész Európába exportálta híres, finom szöveteit, melynek a városban található textilmúzeum állít emléket. A XIX. században a hímzés volt a város fő exportcikk
Folytatjuk utunkat, vár "A" Szepi......