Kellően felszerelkezve -/fényképezőgép, elemek, és szemüvegek hada/-, no és  nem utolsó sorban felkészülve-/az idevágó ismertetők, életrajzok elolvasása/- a feladatra irány

A Bory vár I.

A sorozatom végét a Bory várral zárom egyenlőre, igaz három részre bontottam, mert rengeteg képet készítettem, s ennyi látnivalót nem lehet egyszerre befogadni. A vár minden zugában számtalan szemet gyönyörködtető alkotás van , nem beszélve arról, hogy miként állít emléket egy szerelemnek, szobrokkal, festményekkel, és versekkel.

BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre.
Emléket emelt művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. Mint kutatót és szakembert a beton széleskörű alkalmazása foglalkoztatta. A vár építőanyaga túlnyomóan beton és vasbeton, de szobrainak megformálásához is szívesen nyúlt a kedvelt anyaghoz. A várat benépesítette szobraival. A műteremben saját és felesége alkotásain kívül neves művészek képei is megtalálhatók. Műalkotásai, hősi- és síremlékei az ország minden részében fellelhetők, némelyikük eredeti gipszmodellje a vár százoszlopos udvarának árkádjai alatt ma is látható.
Az árkádokon kaptak helyet az ugyancsak betonból megformált történelmi nagyjaink, hátul a kápolnában a hitvesi szeretet szobra áll. Az impozáns látványt tornyok, csigalépcsők, erkélyek teszik teljessé.

Bory Jenő Székesfehérváron született.
Édesapja géplakatos mester volt, hét gyermeket nevelt fel. Szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten, ahol 1903-ban építészmérnöki oklevelet kapott. Szobrászatot Stróbl Alajosnál, festészetet Székely Bertalannál tanult. Ösztöndíjasként két évig tanulmányúton volt Német és Olaszországban, Carrarában kitanulta a márványszobor készítést.
1911-46-ig a Képzőművészeti Főiskola, 1921-44-ig a Műegyetem tanára, 1943-45-ig a Főiskola rektora volt. Az első világháború alatt katonaként Szarajevóban művészi alkotásokra (Ferenc Ferdinánd) kapott megbízást, melyekért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Az 1906-44 közötti időszakban 185 szoborművét állította ki. Műveit Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain mutatta be. Több hazai és külföldi díjat, elismerést kapott. Bory Jenő feleségével, Komocsin Ilonával (1885-1974) Székely Bertalan festő tanítványaként ismerkedett meg, aki Szeged város ösztöndíjasaként végezte a Főiskolát. Művészi pályafutása alatt portrékat és virágcsendéleteket festett.
Valójában a Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása. Az alkotóművész leszármazottai szeretettel őriznek meg mindent eredeti alakjában és gondoskodnak a fenntartásról.

A Bory-vár egy különleges, változó művészi színvonalú épületcsoport, amelyet Bory Jenő (1879-1959) építész, szobrász épített és díszített Székesfehérvárott. 1923-tól nagyjából 40 éven át épült

Bory, mint tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.