2006-ban jártam Turán, s még romjaiban is lenyűgözött a Schossberger kastély
A kastély építtető Schossberger Zsigmond 1826-ban született, majd Mayer von Gunthof Terézzel kötött házasságából négy gyermek élte meg a felnőttkort: Anna, Nándor, Jenny (Eugénia; Schossberger Jenny és Hevesy-Bischitz Lajos házasságából 3 lány és 3 fiú mellett megszületett a XX. század Nobel-díjas kémikusa, Hevesy György, aki a 72. alapelemet, a Hafniumot fedezte fel), valamint Viktor (1868-1938).
Az 1873-ban herceg Esterházy Miklóstól vásárolt turai családi birtokon elindult az építkezés, Ybl Miklósnak, a kor legismertebb magyar építészének grandiózus tervei alapján. 1883-ban elkészült az Operaház kistestvéreként is emlegetett neoreneszánsz stílusú kastély. A főúri palotában nyugodt, kiegyensúlyozott, inkább visszafogott nagyúri életet éltek kora tavasztól késő őszig, ahol számos iparmágnás, arisztokrata és bankár fordult meg. A gazdaság kifogástalan és eredményes működéséhez bérmunkásokat kellett tartani - mivel Zsigmondnak már nem járt az ingyen robot-, így az uraság számukra tanyákat épített. Ezek egyikén (Harasztpuszta) ma is áll az épület, ahol a báró osztatlan iskolát létesített, és ahol 1906-ban Bartók Béla Turán 156 népdalt gyűjtött a cselédektől. Más helyen (Alsóréti tanya) intenzív fácántenyésztés, és nevelés folyt, mivel külföldre is szállítottak élő állatokat.
Schossberger Zsigmond 1900. október 5-én bekövetkezett halála után fia, Viktor vette át a családi ügyek intézését, a kastély az ő tulajdonába került. Olyan gazdája lett az épületnek, aki a település alakításában is részt vett. Az 1911-ben újjáépített katolikus templom elkészüléséhez nagy összeggel járult hozzá; erdőtelepítésével elnyerte a Pest Vármegyében kiírt pályázat első díját.
Az 1930-as évektől a család vagyoni helyzete hanyatlani kezdett, a több ezer hektáros birtokból először házhelyeket, majd a megélhetéshez szükséges mezőgazdasági területeket kényszerült eladni, átengedni.
Viktor halála után két gyermeke, Viktor és Klára örökölte a vagyont. Viktor a II. világháború ideje alatt munkaszolgálat közben halt meg, Klára 1945-ben Angliába költözött, ahol Sir Tangye Bazil felesége lett; 93 éves korában halt meg.
A magára maradt kastélyban a II. világháború ideje alatt szovjet katonai szállást, majd kórházat rendeztek be.1946-tól 1973-ig a község általános iskolájaként működött, 1980-2003 között több tulajdonosa is volt az épületnek.
A változatos tömegű, festői megjelenésű egyemeletes épület meredek, magas tetőivel, kupoláival a francia reneszánsz kastélyokra emlékeztet. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult, 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Külön figyelmet érdemel: a tetőt borító természetes pala, mely eredeti francia pala; és az épület festőiségét adó magas téglakémények, kovácsoltvas díszrácsok, tornyok, díszbádog csúcsdíszek, tetőablakok.
Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes
technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló
épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték,
minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált
szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították.
A kápolnák hatását idéző Pálmaházba a földszinti folyosón elindulva 4 apszisos kupolás térbe érkezünk. Itt dísznövényeket tartottak, a kupolás terek közepén 3 szökőkút volt. A Pálmaház vaskazettás, boltíves ablakai szintén kiemelkedőek, kör alakú ablakaiban ólombetétes üvegek voltak, melyeken állatalakokat lehetett felfedezni.
