A sétám során több bónuszom is volt:
A sétám során több bónuszom is volt:
1- mindjárt az elején "tobzódtam" süti, majd fagyi a Mecsek Cukrászdában, amit a világ minden kincséért sem hagynék ki
2- Bach hallgatása
3- és sajgó lábakkal lerogyva a Sétatéren, egy pikoló frissen csapolt Szalon sörrel zártam a dorbézolást.
Néztem a homlokzatokat, templomokat már amelyik nyitva volt, szemüvegeimet cserélgetve, mert a "hallóval" messzire látok, fényképezni meg a látóval tudok /az a közeli/, szóval nem egyszerűen adom elő. Néha lusta vagyok és nem csereberélek, s a"vakon" készült képek nagy részben jobban szoktak sikerülni, mintha szemüveget cseréltem volna.
No de itt a sorozat vége:
A két emeletes sarokház földszintjén 1897-ben alapította Sipőcz István a ma Szerecsen Patikaként ismert üzletet. Az épületben azonban már 1764 óta patika működik. Az épület homlokzatán, a bejárati ajtó feletti kis fülkében szerecsen szobor áll, az ajtó feletti falmélyedésben pedig Sipőcz István gyógyszerész neve olvasható. A belső berendezés neorokokó bútorzata 1897-ből való. Virágokkal díszített mázas kerámia betétlapjai a Zsolnay-gyárban készültek, mint ahogy a patika közepén álló ivókút is, melynek tetején egy szerecsenfiú szobra áll. A gyógyszertár hátsó helyiségeiben számos tárgyi- és írásos emléket felvonultató kiállítás mutatja be Pécs és Baranya megye gyógyszerészet-történetét.
Az egykori Szent Bertalan-templom helyén épült fel a török dzsámi 1543-46 között. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit. A négyszögletű épület kupoláját tartó falak nyolcszögletűvé válnak, a dzsámi külső képét ma is a szamárhátíves ablakok határozzák meg. Belépve is a török építészeti elemek a jellemzők: sztalaktitboltozat, a boltívek vörös-fehér csíkozása, a bronzlámpák. A dzsámi imafülkéje (mihrábja) a délkeleti fal tengelyében látható, festése rekonstrukció. Ettől balra és jobbra Allah és Mohamed nevének felirata figyelhető meg. Sztalaktit boltozata, szamárhátíves ablakai a mai keresztény templom hangulatában érdekesen idézik fel a török építészet sajátosságait. Szenteltvíztartói török mosdómedencék voltak.A kupolából azonban angyalok tekintenek a látogatóra - a kétfelé néző oltár (ennek helyén volt a dzsámi eredeti bejárata) túloldalán található, újonnan épült rész pedig már minden elemében keresztény. A falakon Gebauer Ernő pécsi festő falképsorozata a város katolikus templomainak múltját idézi fel. A dzsámi építtetője Gázi Kászim, a később budai pasa volt. A dzsámi épségben maradt a város visszafoglalásakor.Ezután a jezsuiták templomuknak használták. 1702-ben, majd 1766-ban átalakították, 1939-42 között az átalakítások és a későbbi hozzáépítések falai közül kibontották a dzsámit, és ezzel egy időben toldották hozzá északon a ma is meglévő félköríves építményt. A mellettük álló fém harangláb (tervezője Bachman Zoltán) alaphelyzetben öt méter magas - harangozáskor viszont (naponta három alkalommal) tizenhárom méter magasba emelkedik. Előtte Szent Bertalan szobra áll, Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása.
