Nádasladány:
A Nádasdy-kastélyban forgatták Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című művéből készült filmet. Avar István, és Agárdy Gábor főszereplésével.
Nádasladány:
A Nádasdy-kastélyban forgatták Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című művéből készült filmet. Avar István, és Agárdy Gábor főszereplésével.
A
sok-sok évszázados dicső múlttal és hatalmas vagyonnal bíró család
újrakezdését is szimbolizálja a nádasdladányi Nádasdy-kastély. Nem
véletlen, hogy rezidenciájuk építészeti mintájául, az 1500-as évek
angol és skót kastélyait választották. Ezzel nemcsak a Nádasdy család ősi eredetét demonstrálták, hanem egyedülálló építészeti kuriózumot is
létrehoztak Magyarországon. A historizmus korának egyik legszebb magyar
kastélya 1873 és az 1880-as évek eleje között épült. Nádasdy Lipót a
19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei
Sárladányban.
Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a
Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az
épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban,
Linzbauer István tervei alapján.
A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.
Az
épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól
megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a
csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a
telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát
tájképi jellegû park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal,
vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház
látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető
kapott helyet.
A kastélyban a kor szokásainak megfelelően
elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív
társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny
vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő
kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát,
a levéltárat és a könyvtárat is.
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egész alakos
festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr
Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről,
Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a
család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai
Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget
szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat.
Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait
ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.
A kastélypark - amely ma is őriz növényritkaságokat - kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.
