Már megint csörög az óra, hajnali 5 óra van, még mindenki alszik. Felkeljek, ne keljek ez itt a kérdés, sokáig nem lamentálhatok! Még  csak 10 perc, az ágyikóban, de nem több, mert akkor csúszik a reggeli menetrend. Irány a fürdőszoba, végre zavartalanul az enyém, s mivel a magvas gondoltok is itt születnek, úgy döntöttem sztrájkolok, na nem azonnal, csak délután 5-től szombat reggelig! Felvidulva az ötleten,csinálom a reggelit, a kávét, csomagolom a tízórait, az ebédet, mindenkinek igénye szerit.  Indul a nap.  Mindenki talpon, teszi a teendőt,

- Anya nem láttad?, Szívem hová tettem? stb- szóval a szokásos.

-  Mikor menjek érted? Eltetted a bevásárlócédulát?

- Gyere 3-ra, a cédula eltéve, de én ma sztrájkolok- mondom határozottan?

 - Na az vidám- mondja párom, és látom rajta valamit nagyon keres.

- Transzparens is csináltál az éjjel?-kérdi

Azt ugyan nem, mert az éjjel alvásra való, de gyorsan  előkaptam, egy A4-es lapot, s szép nagy betűkkel ráírtam, hogy délután 5-től szombat reggelig sztrájk. Az ötletet hangos hahota fogadta, s gyermekem is előmerészkedett, s elovasván a "transzparenst",- ja csak ez, akkor Anya estére megint sütsz fonott kalácsot!- Nem hangzott a határozott válaszom, kéretik a helyzetet komolyan venni!

Irány a dolgozó, s az idő gyorsan szalad, már délután 3 óra. Jöttek értem, s irány a közért, a