Püspökszentlászló középkori magyar falu mely a török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak az 1750-es évektől betelepülő német családoknak köszönheti létét. Ma közigazgatásilag nem önálló település, hanem Hosszúhetényhez tartozik.

A kicsiny település keletkezéséhez az a szájhagyomány fűződik, mely szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik vadászata alatt nagy vihar kerekedett ami elöl egy barlangba keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot épített. Az 1720-as években egy feljegyzés szerint állt itt egy ősi templomrom (Szent László tiszteltére) és egy fából épült remetelak. 1725-ben a pécsi minoriták kápolnát emeltek a romtemplom főlé melyre emléktáblát helyeztek.

A múlt század közepéig a település lassan növekedett, 1850-ben közel 160 lakosa volt. A falunak egyetlen utcája van, a "meredek" völgyfalaknak köszönhetően csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll.

Vácz Jenő alapításával működik a faluban az Életrendezés háza. Amit azzal a céllal működtetnek, hogy a gyönyörű természeti környezetben otthont adjon olyan programoknak amelyek elősegítik a fiatalok és felnőttek pozitív életszemléletének és kiegyensúlyozott tartalmas életvitelének kialakulását. Vácz atyának és több lelkes embernek köszönhetően a település házait megvásárolták, felújították és megint "régi" szépségükben tündökölnek.

A Keleti Mecsek Tájvédelmi körzetben található település, a kikapcsolódni és túrázni vágyók paradicsoma. A település külterületén nyílik a fokozottan védett bánáti bazsarózsa.

1848 előtt a helységben Géczy István referendárius volt a legnagyobb birtokos, a XIX. század utolsó harmadában már a Vigyázó család. Ebből az időből ismertek már a Zichy, Gosztonyi és Rudnay család nevei is. Gróf Vigyázó Sándor 1872-ben építette meg kastélyát a község közepén és létesített körülötte kb. 30 ha-os angol parkot. Az építtető fia örökös nélkül halt meg 1928-ban és ekkor – apja végakarata szerint – a Magyar Tudományos Akadémia  kapta meg a kastélyt és a parkot. Az Akadémia akkori szervezeti felépítése és pénzügyi helyzete nem tette lehetővé a kert fenntartását,az örökhagyó végakarata szerint.Egy rövid ideig visszakerült oldalági rokonához, aki 1936 őszén eladta a kastélyt és a parkot Debreczeni Sándor pesti ügyvédnek. A II. világháború alatt és különösen után is sokat károsodott a kert, nem volt gazdája. Csak a földosztást követően, 1946 májusában kapta meg az Országos Természettudományi Múzeum , hogy botanikus kertet és növénykísérleti állomást létesítsen. 1952. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia átvette az állomást és létrehozta az MTA Ökológiai Botanikai Kutatóintézetét.

A Vigyázó-féle eklektikus, tornyos kastély idővel elpusztult, helyén földszintes udvarház áll. A hatalmas fák lombsátra alatt bújik meg a kerti dísznek épült vízimalom és a romantikus kertek szintén kötelező tartozéka a műrom. Páratlan értéket képvisel a hajdani főúri kastélypark egykori főbejárata, a kovácsoltvas kapu.

A botanikus kert közvetlen szomszédságában az eredeti növényzetet idéző, jellegzetes hazai növénytársulások, egy helyi védettségű homokpuszta gyep és egy országosan védett mocsárrét helyezkednek el.

Porecs  

A több ezer éves, 12 ezer lakosú Porec ma is a római kori városszerkezetre épül, meghagyva az eredeti utcaszerkezetet, és utcaneveket. Számos régi templom, rom, és épület nagyon érdekessé, történelmi emlékeit tekintve szinte egyedülállóvá teszi e tengerparti üdülővárost. A rómaiak, gótok, frankok, szlávok, és velenceiek mind otthagyták kéznyomukat a településen. A gazdag kulturális örökség rendkívül sok látnivalót kínál.

Eufrázius bazilika

A világörökség részévé nyilvánított bazilika a város igazi kincse. A bazilika a bizánci művészet egyik első, csodálatos példájának számít a régióban. A 6. században épült egy régebbi, 4. századi bazilika helyére. A bazilika talán legcsodálatosabb részei az ikonjai a 3. századból, melyek a bizánci művészet egyik legszebb példái a világon.

Romaneszk ház

A 13. századi, faerkélyes ház ma kiállító teremként funkcionál.

Nem baj ha nincs Nálad lakat, e hiányosság pótlására a végén van a megoldás!

Séta közben, ha az ember nem a lába elé néz akkor /anyám szerint orra esünk, és egy anyának mindig igaza van legyünk akár 100 évesek /,  gyönyörű homlokzatokat, ablakokat fedezhetünk fel, és egy kis kedv csináló a készülőben lévő Zsolnay eozin bemutatóhoz.A 8.-as képhez annyit kiegészítésül, hogy az 50-es évek végéig még villamos járt Pécsett, és mielőtt bárki megkérdezné igen én is utaztam  azon villamoson, de Tinódi Lantos Sebestyénnel nem találkoztam!

A török hódoltság idején már éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz kűzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét hétfőjén Radonay püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a városban nem katolikus vallású embert nem engednek letelepedni. Ezt a fogadalmat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, pedig Széchenyi Ferenc gróf, királyi biztos mindent megtett a rendelet betartása érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság létszáma, 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatt lévő Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában épült zsinagóga. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a zsidókra, mert a magyar szabadságharcot támogatták. A XIX. század második felében a hitközség gyors fejlődésnek indult, 1868-ban felépítették a ma is álló zsinagógát, később folyamatosan kiépítették intézményrendszerüket, melyből a híres pécsi zsidó iskola külön említést érdemel. Híres rabbik voltak többek között Kohut Sándor, Perls Ármin és Wallenstein Zoltán. Olyan neves személyek kerültek ki a hitközség tagjai közül, mint Fejér Lipót világhírű matematikus, Ernster Dezső operaénekes. A II. világháború előtt mintegy 3000 zsidó lakosa volt a városnak, melynek csaknem 90%-a elpusztult a II. világháború alatt.

A romantikus stílusú zsinagóga a korszak legkiválóbb építésze, Feszl Frigyes, valamint Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján épült 1865-69 között. 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

A főhomlokzat három részre tagolódik. A középrész félkörívesen zárul, és a tetőgerinc fölé nyúlik. Dísze egy míves óra, amelyet félkörívesen héber felirat követ: "...házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára" (Ézsaiás 56.7). A jelzett betűk kiadják az építés évszámát: 628=1868. Az oromzat csúcsán a mózesi kettős kőtáblát helyezték el. Az óra alatti hármas ablak-, illetve ajtósor az elé épített, oszlopokon nyugvó kőívekkel könnyeddé teszi az épületet, szinte áttört hatást kelt. Az oldalsó részek sarkait hagymakupola formájú díszek teszik hangsúlyossá.

A nagyméretű (mintegy 24x33 méteres) neológ templom hármas osztású belsejébe a mártírtáblákkal borított előcsarnokon át jutunk. A kék, a barna és a vörös színek által meghatározott imatér gazdag ornamentális díszítése mind egy tőről fakad, így egységes hatást kelt. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas.

A keleti homlokzaton nagyméretű körablak biztosítja az alatta elhelyezett frigyszekrény megfelelő megvilágítását. A tóraolvasó-asztal a díszes ráccsal elválasztott mizrah-emelvényen, a szószék és a tórafülke között van. A frigyszekrény kettős oszlopát összekötő félkörív feletti kupola különleges látványt nyújt a lenyugvó nap fényében.

Itt, a mizrah-emelvény bal és jobb oldalán, az első emeleti karzat magasságában kapott helyet a kórus és az orgona is. Az utóbbi különlegessége, hogy ez volt a később híressé vált pécsi Angster Orgonagyár első orgonája.

Délelőtt Trixvel állatkerti séta, most gyertek velem egy kicsit vissza a múltba.

Pécsi gyerekek nagy örömére 1962. augusztus 20-án adták át a társadalmi munkában épült Mecseki Kisvasutat.

Azóta folyamatosan üzemel. Sokszor sokan keltették hírét megszűntének, pedig télen-nyáron szállítja, szállította utasait. Nyáron hétfő kivételével minden nap, ősszel és tavasszal szombat, vasárnap. Most, télen, a hétközi szundikálás után vasárnaponként vidáman fütyörészik a Mecsek lankái között. Minden kis utas legnagyobb örömére.
"Kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarország legnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nőtte ki magát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a tanúi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az időben. 1960-an augusztusában nyílt meg a város Állatkertje. Most hogy megismertük az egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más mint a Vidámpark. 570 méteres (Magyarország legrövidebb (még működő kisvasútja) pályát úgy építették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a megszüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C-50-es. Ezen kívül három darab, fedett személykocsi tartozik még az állományhoz."
A vasút mozdonya egy igazi ritkaság, egy asszimetrikus C-50-es, amiből csak pár darab épült, a másik megmaradt példány a Debreceni Vidámpark kisvasútján közlekedik. A mozdonyt a Dombóvári Gazdasági Vasút műhelyében újították fel a Gyermekvasút számára ahol 1986-ban D5 jelű felujítást kapott. Ugyanitt készültek, szintén társadalmi munkában a kisvasút személykocsijai is.

A Pécsi Vidámpark egy kivételes természeti adottságokkal rendelkező terület a Mecseki Parkerdőben. A Vidámpark 1961-ben közel 77 ezer órányi társadalmi munkával épült.
Sajátos, múltidéző hangulatával, szabadtéri színpadával, régi működő játékaival várja
az ide látogatókat.