Vasárnap Nefiék után

Montreux:

Valóban úgy néz ki mintha az ember a Riviérán sétálna.

Rasid által említett vizimentős évforduló, a jelmezbe öltözött szervezők csak még jobban fokozzák a város vidám hangulatát.

A város több ezer méteres hegyek lábánál, a Genfi-tóba (francia nevén Lac Leman) nyúló földnyelven helyezkedik el.

A város már a római időben lakott volt. A középkorban a Wallisok birtoka volt, majd Sion püspöké lett. A város a latin monasterium (kolostor) szóból ered. 1295-ben Oroni Girard hercegé lett. 1317-ben a savoyai grófok kapták meg.

1798 és 1803  között a Helvét Köztársaság  Léman kantonának része lett.

Kiemelném az 1967 óta itt tartott Jazz fesztivált, valamint a 2003 óta Freddy Mercury emlékfesztivál is itt kerül megrendezésre.

Deep Purple : Smoke on the Water című száma egy megtörtént eseményt örökít meg, amikor is  1971-ben a montreux-i kaszinóban fellépő Frank Zappa  koncertje alatt egy őrült a mennyezetet lángba borította egy lángszóróval.

Chilon vára:

Genfi-tó keleti végében a tó vizében álló sziklapadokra már a bronzkor idején is építkeztek. A legrégebbi még ma is látható építmények a 11. századból származnak, amikor a vár Sion érsekeinek birtokában volt, majd a 12. századtól a Savoyai hercegek tulajdonába került. A sziklasziget jelentősége abban rejlett, hogy egyrészt természetes védelmet nyújtott, másrészt az Észak- és Dél-Európát összekötő út stratégiailag fontos ellenőrzőpontja volt. A középkorban fontos és jövedelmező vámőrség volt itt.

Savoya-korszak(12. század‑1536):

  A vár a Savoyai grófok és hercegek számára ideiglenes rezidenciaként szolgált. A termek távollétükben üresek voltak, azokat zárva tartották. Chillon minden alkalommal egy várispán felügyelete alá került, aki rendszerint a savoyai nemességből származott. Ő volt a helyőrség parancsnoka, ítélkezett, vámot és uradalmi adót szedett.

Berni korszak (1536-1798):

Amikor Savoya hercege a Bernnel szövetséges Genfet fenyegette összecsapásra került sor. A hadjárat Chillon bevételével zárult. A bernieknek sikerült kiszabadítaniuk Frascois Bonivard genfi apátot, aki Savoya urai tartottak fogva a vár börtönében, III. Jó Károly parancsára, mert a reformációt és Genf függetlenségét támogatta. A fogva tartott apátról szól Lord Byron A chilloni fogoly című műve

Waadti korszak (1798-tól):

1798-ban Vevey-ből és Montreux-ból származó waadti hazafiak foglalták el a várat minden nehézség nélkül, ugyanis a vár lakói nem tanúsítottak ellánást. A waadti forradalom (Révolution vaudoise) során a vár közkincs lett és 1803-ban az akkor alapított Waadt kanton tulajdonába került.

  Itt játszódik Rousseau 1761-ben írt Heloise című művének egy része. Ez  azonban nem érdekelte a waadti hatóságokat: 1836-1838 között a várat hadianyagraktárrá és börtönné alakították át. Ennek ellenére egyre több látogató volt kíváncsi a tóra épült épületegyüttesre. A termeket csak csendőrök felügyelete mellett lehetett megnézni, akiket ideiglenesen várőrként alkalmaztak mindaddig, amíg fel nem váltották őket hivatalos múzeumvezetők.

 A vár egy fahídon közelíthető meg, ami a 18. században egy felvonóhíd helyére épült. Az épületegyüttes 25 épületből áll, amik három udvar körül csoportosulnak és kettős falrendszer védi őket. Az udvarok egymásból nyílnak A vár föld alatti boltíves kamráit évszázadokig börtönként használták; a boltozat a 13. századi nagy gótikus katedrálisokra  emlékeztet. A Savoyai-ház tagjai legfélelmetesebb politikai foglyaikat láncoltatták a pillérek kovácsoltvas karikáihoz.

A várban négy díszterem van, amelyek ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Genfi-tóra. A falakon a környékbeli Vevey nemeseinek  címerei, akik 1536 és 1733 között lakták a várat.

Egy kis segítség, ha váradba illemhelyet építenél: