Rasid ír az élményeiről, hiszen a velem való nyaralás csak az lehet
Rasid ír az élményeiről, hiszen a velem való nyaralás csak az lehet, így nekem a képek és egy kis ismertető marad. Előre is a türelmeteket kérem, lassabban haladok, s a képek majd még kiegészítére kerülnek, hiszen felváltva fotóztunk, a fránya elemek miatt.
Salzburg:
A várost a Salzach folyó szeli ketté, mindkét oldalon hegyek emelkednek a város fölé. Adottságainak köszönhetően az osztrák-bajor határon fekvő város már a koraókortól fogva fontos gazdasági, kereskedelmi, közlekedési és kulturális központ, napjainkban tartományi és érseki székhely. A város több ezer éves múlttal büszkélkedhet, Kr.e. 1400 környékén kelták telepedtek le a sóban gazdag vidéken. A környék számos folyójának és helyiségének az elnevezése is a keltáktól eredeztethető. A kelták a környék hegyeiben sóbányákat nyitottak, így a só /=Salz/ a Salzach folyó névadója is. Kr.e. 100 körül a rómaiak átkeltek az Alpokon és megalapították Noricum tartományt Salzburg római neve Juvavum „Égi Isten városa” volt. Claudius alatt római város – municipium – lett. 700-ban Szt. Rupert bencés apátságot alapított, ezt számítják a város alapításának is. Már 739-ben püspöki majd 798-tól érseki székhely. A krónikák először 755-ben „Salpruch”-t néven említik. 1200 körül a sóbányák mellett arany, ezüst, réz és érc lelőhelyeket tártak fel. A város egyre gazdagabb, befolyásosabb és ezzel együtt, vagy inkább ennek köszönhetően egyre nőtt szellemi, kulturális jelentősége is. 1481-ben német birodalmi város lett. A mai napig látható barokk pompáját az ekkori hercegérsekeknek köszönheti. Döntően Fischer von Erlach barokk építőmester 1600-as évekbeli munkássága látható a város arculatán. 1623-ban alapították az egyetemét. 1756-ban megszületett Wolfgang Amadeus Mozart és ez a tény nagyban hozzájárult Salzburg világhírnevéhez. 1803-ban világi város lett. 1809-ben a schönbrunni békében Napóleon uralma alá került a város aki, Bajorországhoz csatolta, de 1814-ben a Párizsi békében visszakerült Ausztriához. A korábbi hagyományokhoz méltón a város a XIX. Századtól a zene és a művészetek egyik fellegvára lett. 1841-ben alapították a Mozarteumot. 1917-ben Richard Strauss és más neves művészek kezdeményezésére rendezték meg az első Salzburgi Ünnepi játékokat, mely a háborús idők ellenére is nagy siker volt, és hagyománnyá vált. Herbert von Karajan neves karmester is a város szülötte, ő indította el a nyári ünnepi játékok mintájára a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékokat. 1997-ben az óvárost a világörökség részévé nyilvánítottál.
a Domplatz-on áll az 1771-ben készült Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló szobor. A négy mellékfigura, az angyal, a bölcsesség, az ördög és az egyház allegorikus alakjai.
A székesegyház ősét 767-774 között alapították, később a XII. században öthajós román stílusú templommá építették át. A kórus alatti kripta és a püspöki sírboltok egyes darabjai napjainkig fennmaradtak. Ez a templom 1598-ban leégett, romjait is elhordták. A ma is látható székesegyházat 1614-1628 között Santino Solari tervei alapján korai olasz barokk stílusban építették fel, az oltárkép és a freskók is olasz mesterek alkotásai. A városképet uraló impozáns dóm 10 000 ember befogadására képes. Világhírű orgonája a második legnagyobb Ausztriában, Joseph Chrisoph Egedacher épített 1702 és 1706 között, 120 regiszteres, és a világ egyik legszebben szóló orgonája. A keresztelő medence 1321-ből való, az oroszlánok korabeliek, a teteje azonban új. Műkincsekben igen gazdag a székesegyház kincstára. A székesegyházba a belépő elméletileg ingyenes, de a bejáratnál a jegyet adó őr mellet lévő perselybe elvárják, hogy a látogató pár eurót bedobjon adományként.
Rezinezplatz
Hohensalzburg vára
Európa legnagyobb, teljes épségében megmaradt középkori építménye. Az eredetileg kisebb, fából készült várat 1077-ben Gebhard hercegérsek építtette az invesztitúraharc idején, majd a 11-13. század folyamán egyre több védfalat, bástyát toldottak hozzá. A bevehetetlennek tartott erőd mai méretét 1527-ben érte el, a 17. században pedig az északi oldal védelmi rendszerével bővült. 1816-tól a második világháborúig kaszárnyaként üzemelt.
A „lóúsztatót” 1695-ben Michael Berhard Mandl alkotta meg.
Ugyancsak figyelemre méltó alkotás a Mirabell-kastély és az azt körülvevő, szökőkutakkal és ízlésesen kialakított színes virágágyásokkal tarkított csodálatos park, ahol nyaranta barokk muzsikát hallgathatnak a járókelők.
Folyt.köv. hiszen Rasid nézi a térképet: