Hol is tartottam, ja igen a Szepi várt.....
Megyünk, megyünk, hegyen-völgyön, eltévedünk, kérdezünk, majd megint kérdezünk, kocsi helyett tehén jön szembe de még mindig nem vagyunk ott, már mint Au-ban.
Régen nagyon régen tanultam ugyan németül, a nyelvtant már elfelejtettem, zavar ha nem tudom magam pontosan kifejezni, sok mindent megértek, de ja-n , és nein-en kívül nem mondok semmit, ehhez még hozzá jön a lustaságom, mert velem van az élő szótár akkor meg minek is? Szóval a Szepi, egy nagyhangú tiroli rövid gatyás úr, aki nem mentes attól a tévhittől, ha hangosabban beszél akkor megértem. Igen érteném ha nem valami borzalmas tájszólásban jópofáskodna. Amúgy nagyon rendes volt, mert befűtött, hátha fáznánk mondja mindezt a rövid gatyájában és a pólójában, én meg vacogok hiszen a 27 fok után a 10 ugyan csak kevés, no és a hegyekben már havazott is közli nagy vidáman. A szállás nem hagy maga után semmi kívánnivalót, pláne, hogy az ágyból nézve ilyen a napfelkelte:
no meg a szekrény
A
tervezett programból már csak Kufstein van hátra, a táj önmagáért beszél
továbbra is,
no meg a csorda
Kufstein:
Az első írásos emlék 788-790-körüli időből származik „Caofstein” néven említve. Ausztriához, illetve Tirolhoz 1504-ben I. Miksa császár uralkodása óta tartozik. Gazdasági életét az Inn folyón meginduló hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották, 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig börtön, majd 1888-ig kaszárnya volt.
Itt
található a Császár-torony amely 1518 és 1522 között épült, s több magyar
fogoly is raboskodott:
Kazinczy Ferenc: miután belekeveredett a Martinovics Ignác féle összeesküvésbe azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. Életének ezt a szakaszát legteljesebben „Fogságom naplója” című művében dolgozta fel.
Teleki Blanka grófnő: A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1853-ban a haditörvényszék10 év várfogságra ítélte, s 1857-ben amnesztiával szabadult Kufsteinből.
Ugyan nem a témához tartozik de had említsem meg, hogy nagynénje Brunszvik Teréz volt. A korábbi kutatás szerint Beethoven Brunszvik Terézben látta a „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét.
Leövey Klára: a magyar nemzeti eszmék lelkes híveként szabadságharc odaadó résztvevője volt. Ápolónőként tevékenykedett, követte a kormányt Debrecenbe, ahol részt vállalt a szabadcsapatok felszerelésének összegyűjtésében. A szabadságharc leverése utáni időszakban is igyekezett ébren tartani az összetört magyarságban a reményt. A menekülő, bujdosó honvédeket Teleki Blankával együtt segítette. A haditörvényszék öt évi fogságra ítélte, amelyből három évet a hírhedt kufsteini várbörtönben töltött.
Rózsa Sándor: 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére. 1857-ben Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt nem merték kivégeztetni, az ítélet életfogytig tartó börtön lett. Kufsteinben ő volt az egyetlen köztörvényes fogvatartott.
Na igen a Rózsa Sándor, Rasid „megfenyegetett”, hogy mellé zárat, ha még egy templomba bevonszolom. A kilátás a rácsokon át nem valami kecsegtető, fűtés nincs, no meg ez a Sándor sem valami szószátyár itt a falon, még annyit sem mond, hogy bakfitty, vagy ezt neki mondták? Már nem tudom, de bunyó lett a vége az tuti. Így letettem a nagy esküt, hogy nincs több!
Wesselényi Miklós: 1785-1789 között raboskodott itt / sok helyen utána olvastam, hogy miért is került ide, de sehol nem találtam rá utalást, az id. Wesselényiről van szó, mert a fia 1796-ban született /
Szentjóbi Szabó László /költő/ akit Martinovics féle összeesküvésben való részvételéért halálra ítélték, de később kufsteini várfogságra változtatták, megbetegedett, nem sokkal később meghalt, s itt temették el.
Gaál György református lelkész: 1848-ban a szószékről hirdette a szabadságharc eszméjét ezért annak leverése után feljelentették, a 1849-ben mint felségsértőt kötéláltali halálra ítélték. Hajnau viszont az ítéletet húsz évi vasban töltendő várfogságra változtatott.
A várban
helytörténeti, és kulturális múzeum van:
Itt található az úgynevezett
Heldenorgel /„hősök orgonája”/, amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája
/4307 sípos, 46 regiszteres/ amely
minden délben és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
Az úton már több képet nem készítettünk, sőt meg sem álltunk, mert így száguldottunk haza :
