Teleki-kastély: Szirák
Az első írásos emlékek 1219-ből valók. II. Géza egyik okmányában olvashatunk arról, hogy ezen a helyen állt a Johannita lovagok ispotálya. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek. A kastély építéstörténetére vonatkozó levéltári adat nem áll rendelkezésünkre. Keletkezésére nézve az egyetlen írásos említés a bejárat fölötti gazdag kiképzésű szemöldökdíszen olvasható latin nyelvű felirat.
Ebből megtudjuk, hogy az épületet Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték, s a kronosztikonon az évszámot is tudomásunkra hozza: 1748-ban jelöli meg a kastély befejezését.Építését követően háborús tűzvész romba döntötte. Roth Tamás, a protestáns neveltetésű, humanista műveltségű nemes az egri Giovanni Battista Corleone-t bízta meg kastélya újjáépítésével. Változatos, festői kontúrjával, játékosan halmozott építészeti elemeivel a kastély némileg egyedülálló jelenségnek tűnik a magyarországi kastélyok között. Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála egyetlen gyermeke, Johanna, 1762-ben Teleki József felesége lett. Ennek a házasságnak a révén került a kastély a Teleki család tulajdonába. A gróf kora egyik legműveltebb főura volt. Megismerte a felvilágosodás eszméit, személyesen találkozott Voltaire-rel és Rousseau-val.
A díszteremben lévő falképekre Teleki József adott megbízást. A képeket egy ismeretlen sziráki festő festette egy XVII. századi német mester, Johann Wilhelm Baum metszetsorozata alapján. Itt a gazdag látszatarchitektúrával tagolt falmezőkben hat grisaille technikával festett figurális jelenet Ovidius Metamorphosisának egy-egy epizódját ábrázolja. Ebben a kastélyban született Teleki László, a magyar szabadságharc párizsi nagykövete, akit öngyilkossága után itt temettek el a családi kriptában. Később a kastély házasság révén a Degenfeld grófok birtokába került, akik 1944-ig tartózkodtak itt. Később orosz katonai kórházként funkcionált, kidobálták és felgyújtották az értékes bútorokat, a 4000 kötetes könyvtárat, s lovak tartására használták a dísztermet. A kastély a II. világháború utáni évtizedekben a gazdátlanságnak áldozatul esve rohamos pusztulásnak indult.Pályázatot írtak ki a kastély helyreállítására, melyet 1977-ben az Országos Kőolajipari Tröszt nyert el. A renoválásra, amely 8 évig tartott, 170 milliót költött. A freskókról a meszet több mázsa kenyérbéllel radírozták le. Németh Gábor restaurálta a freskókat az előkerült metszetelőképek alapján. (Az ő nevéhez fűződik az Operaház freskóinak restaurálása is.)
Az egykori Roth-Teleki-Degenfeld kastély a legszebb barokk kastélyok közé tartozik, ami 1985-től három csillagos, 1998-tól pedig négy csillagos szállodaként működik 2002-től a világ számos országát átfogó Forever Resorts nemzetközi üdülési láncolatának egyik gyöngyszemeként.
A lépcsőfordulónál látható egy francia goblein, ami az egyik Degenfeld grófnő állítása szerint az eredeti helyére került vissza egy régiségkereskedőtől való vásárlása után. A galéria előterét egy nagyon szép színes kandalló ékesítette. A tűzteret színes majolikából, két nagy címerrel két szobor alak tartotta. Ez a felvidéki szobrászművészet legjelesebb alkotásai közé tartozott, amit az 50-es években szétverettek.
Az emeleti részen látható carrarai márványszobor Stróbl Alajos alkotása, aki leányát mintázta meg. Egy szép régi japán vázát is megcsodálhat az idelátogató.
